Ez nem egy állatgyógyászati cikk, nem is kívánjuk azzá tenni, azonban egy a szetterekrõl szóló írás nem lenne teljes az általános egészségvédelem és a gyakori betegségekre való utalás nélkül, melyekkel egy szetter tulajdonosnak számolnia kell. Ezért a következõ oldalon megkísérlünk áttekintést adni ezekrõl a témákról, hogy segítsünk Nektek (Önnek) még a felmerülés elõtt elkerülni a problémákat, valamint gyorsan és hatásosan kezelni azokat, ha mégis megtörténnek, ezáltal biztosítva, hogy szettere(d) hosszú és boldog életet élvezzen.

A JÓ EGÉSZSÉG JELEI

Nem szükséges mindig állatorvos véleménye, hogy tudd, kutyád nincs jól. Ahogy a külsõ jelek megmondják, vajon a szettered egészséges-e, ugyanezek mutatják, ha betegségtõl szenved. Azonban, ha bizonyos ok miatt betegnek tûnik a kutyád, szükséged lehet az állatorvosra.
Ha pontosan meg tudod határozni a tüneteket, az segít neki a probléma gyors felismerésében, különösen, ha ez telefonon történik. Szóval van egy csomó dolog, amit gyorsan megtehetsz ez elõtt a fontos telefon elõtt.

A nap végén te vagy a legjobb pozícióban ahhoz, hogy felmérd a szettered külsõ állapotát. Te naponta vele vagy és legjobban ismered normál kondícióját. Emlékezz arra, hogy megjelenésének és viselkedésének összes aspektusa a normálishoz viszonyítva ítélendõ meg. Pl. hízott vagy fogyott-e, étvágya vagy szomja változott-e, letargikusabb-e, mint normálisan. Figyeld vizelet és széklet ürítésének számát és az eredmény színét és összetételét. Ezek vizsgálata figyelmeztetõ lehet esetleges vizeletcsatorna-fertõzésre vagy emésztõrendszeri megbetegedésekre. A szõrzet állapota és a szemek fénye szintén jó jelzõi lehetnek a kutya egészségének. Ha semmi nyilvánvaló jelet nem észlelsz, és mégis úgy érzed, nincs minden rendben, vizsgáld meg az ínyét és a szája belsejét. Ha az íny krémes-fehér színû a normális rózsaszín helyett, azt mutathatja, hogy a kutya sokkos. Egészséges kutyánál, ha a nyaka mögötti bõrt a mutató és hüvelykujjaddal megemeled és elengeded, gyorsan visszatér eredeti állapotába. Ha nem ez történik, hanem a megemelt redõ néhány percig úgy marad, ez kiszáradásra utal.
Ezek a rutin vizsgálatok, ahányszor csak kutyád kondíciójával kapcsolatban kétségeid vannak. A levont következtetések szükség esetén lehetõvé teszik a sürgõs segítséget.

Néhány betegség hirtelen változást okoz ezekben a jelekben. Mások lassan fejlõdnek ki és nem olyan nyilvánvalóak, ha naponta együtt vagy angol szettereddel. Ha kétséged van, konzultálj állatorvosoddal.

A szetter általában kíváncsi és falánk kutya, bármely mérgezést rendszerint valami olyasmi okoz, amit megevett. Ez különbözõ forrásokból eredhet, így nehéz a kezelést pontosan meghatározni. Általános ok lehet, pl. a patkányméreg, melyet figyelmetlenségbõ1 evett, vagy gyomirtóként ill. rovarirtóként használt mezõgazdasági vegyszer.
A tünetek lehetnek, hirtelen, vagy erõs hányás, vagy hasmenés, görcsök, szájhabzás, vagy ájulás. Ha mérgezés gyanúja áll fenn, azonnal kérd az állatorvos tanácsát, ellátva õt a lehetõ legtöbb információval a gyanított anyagró1 /lehetõ1eg mintát is adva be1õ1e/. Van azonban néhány azonnali kezelés, amit alkalmazhatsz. Ha biztos vagy benne, hogy az anyag nem korrozív /pl. nem sav vagy fehérítõ/, és a kutya magánál van, okos dolog a kutyát meghánytatni, hogy felöklendezze a mérgezõ anyagot. Hogy hatásos legyen, ezt az anyag megevésétõ1 néhány órán belül meg kell tenni. A hánytatásra több módszer van, így pl.az ujjad ledugása a torok hátsó részébe /vigyázz, hogy meg ne harapjon/, vagy erõs sós vagy mustáros oldattal /fecskendõvel beadva, mint a gyógyszerek/. Valószínûleg a legsikeresebb kezelés egy szõlõszem méretû mosószóda kristály ledugása a torkán. Ennél a kezelésnél a hányás szinte azonnal létrejön. /a mosószódás kezelés felbecsülhetetlen akkor is, ha a kutya idegen tárgyat nyelt/. Soha ne próbáld ezeket egy öntudatlan kutyával, mert a saját hányásának belehelése blokkolhatja a légutat. A legjobb minden mérgezési gyanút az állatorvossal ellenõriztetni.

A kutyák különösen érzékenyek a hõgutára. Ellentétben az emberekkel õk nem izzadnak, így veszítve testhõt a bõrön át. Helyette verejtékmirigyeik vannak a mancsaikon, és hõ távozik a nyelvükön keresztül is. A kutya lihegni fog, hogy a hõ vesztést fokozza. Ha azonban a hõ felvétel foka nagyobb, mint a hõ leadásé, a kutyának problémája van, és hõgutát kaphat, és ennek következtében elájulhat.

Hõgutátó1 szenvedõ kutyának egyre nehezebb a hõmérsékletét szabályozni és nagyon liheg. Hamarosan kimerült és kiszáradt lesz, és ha nem kerül gyorsan hûvösebb helyre, elájul és meg is halhat. Alapvetõen fontos testhõmérsékletét a lehetõ leghamarabb csökkenteni. Ez a legjobban egy hideg fürdõbe, tóba, folyóba merítéssel érhetõ el, vagy azzal, ha vizet öntesz rá. Ha jégkocka van, ez a kutya szájába helyezhetõ. Elsõsegély jelleggel kell kezelni a szituációt, és ha idejében történik, a kutya minden utóhatás nélkül meggyógyul. Ha gyorsan avatkozunk be, a kutya 10 perc múlva jobban lesz és hûvös helyen hagyható egy tál hideg vízzel, amíg teljesen rendbe jön.

- Kullancs

- Szalagféreg

- Gyomor-bélhurut

Hím kutyáknál, ha a herék nem helyezkednek el rendesen a herezacskóban, rejtett heréjûségrõl beszélnek - egyoldali, ha mindkét here érintett, és kétoldali, ha csak az egyik van még a hasban. A kölyökkutyáknál a herék általában 12 hetes korukig szállnak le teljesen a zacskóba, bár nem szokatlan, hogy a lágyékcsatornán át visszacsúsznak, és néhány nap múlva ismét megjelennek.
A rejtett heréjûek még termékenyek lehetnek, de öröklõdõ természete miatt soha ne használd tenyésztésre. Egészségügyi okokból javasolt a kutyák kasztrálása 12 hónapos koruk körül, mert a leszállásra alkalmatlan herék rák okozói lehetnek.

A csípõ diszplázia a csípõ izület abnormális fejlõdésére adott meghatározás. Normál csípõízületnél a combcsont /femur/ feje mélyen illeszkedik a medence vápába. A diszpláziás csípõk laza illesztésûek, ami az izületek fokozott elhasználódását és kopását okozza, és instabillá teszi. A test megpróbálja a stabilitást helyreállítani új csont képzésével, ami osteoartritiszt /csont-izületi gyulladást/ okoz és ez gyakran gyulladásba hozza, és fájdalmassá teszi az izületet, ami gyakran kihat a mobilitásra/mozgékonyságra/.
Ez egy olyan állapot, ami különbözõ mértékben lehet jelen és rendszerint kétoldalú, de néha csak az egyik lábat érinti. A bicegés jelei a kölyök 5 hónapos kora körül jelennek meg - pont a leggyorsabb növés idõszakában és akkor, amikor kezd energikusabban mozogni. Gyakori elsõ jelek, hogy szívesebben ül, mint áll, és különösen vonakodik a hátsó lábára állni. Jellegzetes nyuszi-ugró módon mozoghat, és nehézsége lehet a lépcsõkkel. A különösen érintett kutyának gondot okoz a felkelés, jelentõsen sántít és gyakran himbálózó mozgással, jár. Hajlik arra, hogy súlyát a mellsõ frontra helyezze és így megszabaduljon a fájdalomtól, és hamarosan erõs izomzatú elülsõ testrészt fejleszt, míg a hátsó része gyengén fejlett. Ennél az állapotnál a legmeglepõbb tény, hogy a kutyának komolyan diszpláziás csípõi lehetnek, mégis teljesen egészségesnek és fájdalommentesnek látszik. A legtöbb diszpláziás kutya bizonyos fokú fájdalomtól szenved és az izületi gyulladás rosszabbodik, ahogy idõsödik.
A csípõizületi diszplázia kifejlõdését és fokát genetikai és környezeti tényezõk befolyásolják. Az öröklési faktor kb. 40%-osnak ítélhetõ, a többi 60 attól függ, hogy a kölyök hogy lett felnevelve /tenyésztve/. Nem szabad a kölyöknek megengedni, hogy túl súlyos legyen, mert ez külön megterhelést jelent a fejlõdõ izületeknek. Legjobb a kölyköt nem csúszós padlózatú helyen tartani és korlátozni a gyakorlatozást, amíg a kölyök növekszik. 5-6 hónapos korig elég gyakorlat a kertben való játék és rövid séta parkban vagy a városban, hogy megfelelõ szocializáció jöjjön létre. Ha egynél több kutyád van, próbáld biztosítani, hogy játékaik ne legyenek túl hevesek, mert a nehezebb kutya könnyen megsebezheti az ifjabbat.
Ez az állapot bizonyos mértékig minden tenyészetet érinthet, és fel kell ismerni, hogy ez nem fekete-fehér kiadás. Nem az számit, hogy a kutyának van vagy nincs ilyen problémája, hanem az, milyen mértékben van az izület megtámadva. Nagyon kevés kutyának van tökéletes csípõje. Sajnos a szettereknél sem más a helyzet a diszplázia terén. A Brit Állatorvosi Egyesület, dr. Malcolm Willis genetikus /Newcastle Egyetem/ adatai szerint tény, hogy tenyészetünk ma Angliában a 20 legrosszabbul érintett tenyészet között van. Felelõsségteljes tenyésztõk mindent megpróbálnak, hogy ennek a fájdalmas és legyöngítõ állapotnak az elõfordulását csökkentsék, azzal, hogy részt vesznek a Kennel Klub és Brit Állatorvosok Szövetsége /DC/BVA/ átvilágítási rendszerében. Ez a rendszer, azon kívül, hogy hasznos a megtámadott kutya problémájának mértékének igazolására, ugyancsak használható a tenyésztési programba bevonni kívánt állatok csípõ állapotának megállapítására. A csípõizületi diszplázia rendszerint 5 és 12 hónapos kor között fejlõdik ki, amikor a csontváz eléri felnõtt képességét. Ez az oka annak, hogy az átvilágításra használt röntgen nem készülhet a kutya 12 hónapos kora elõtt, ami jóval megelõzi azt a kort, ami a tenyésztéshez megfelelõ.
A KC/BVA rendszer lehetõvé teszi, hogy a röntgent a kutatók egy közössége vizsgálhassa meg, és mindegyik láb külön kerül felbecsülésre, osztályozva a sok csípõizületi tényezõt. Pontrendszert használnak lábanként 0-53 közötti pontozással, ami maximálisan 106-os összeget ad, minél magasabb a pontszám, annál diszpláziásabb az izület.
Jelenleg tenyészetünknél /mindkét csípõre/ az átlag pontszám a 20-as tartományban van. Mivel ez általában kétoldalú állapot, mindkét izület valószínûleg azonos pontszámú, rendszerint néhány pont eltéréssel a két láb között. Az egyik láb alkalmilag lényegesen magasabb pontszámú lehet a másiknál, és gyakran úgy vélik, hogy ez egy korábbi sérülés eredménye. Lehet, hogy ez az ok, de ezt észben kell tartani, mielõtt ezt az egyedet tenyésztésbe állítjuk.
A KC/BVA csípõ diszplázia rendszernek elõterjesztett röntgenfelvételen mindegyik csípõ pontozott, minél alacsonyabb a pontszám, annál kisebb a csipõ diszplázia foka. A lehetséges maximális pontszám JCs53/BCs53. összesen 106. Az eredményt közzéteszi a Kennel Klub Tenyésztési Okmányok Melléklet.
Általában a kutyáknál valószínû, hogy utódaik hasonló csípõ állapotúak lesznek, mint õk. Azonban ez egy komplex kérdés erõs genetikai befolyással és a környezeti állapot hatásával, így a jó csípõjû állatok tenyésztése jó csípõ állapotú õsöktõl néha komolyan diszpláziás utódokat eredményezhet. Némiképp meglepõ, hogy gyenge csípõ állapotú szülõk néha alacsony pontszámú állományt hozhatnak létre. A legtöbb tenyésztõ minden erõfeszítést megtesz, hogy állományuk egészségességét biztosítsa, de hangsúlyozni kell, hogy a csípõ csak az egyik tényezõ, amit számításba kell venni az alom tervezésénél - habár az egészségesség a legfõbb jelentõségû.
Az érintett kutyáknak nem szabad megengedni, hogy kövérek legyenek, és sokat kell pihenniük meleg, száraz életkörülmények között. A gyakorlatokat korlátozni kell élénk pórázsétára és lehetõleg úszásra, hogy segítsék az izomfejlõdést. Ez a kezelés, gyulladás gátló gyógyszerekkel együtt gyakran sikeres az izület stabilizálásában, és a kutya képes lesz relatíve normális, aktív és fájdalommentes életre, mire 12 hónapos korát eléri. Különbözõ sebészeti lehetõségek vannak azon kutyák részére, akik nem reagálnak a kezelésre, kezdve a pektinális izom kimetszésétõl, hogy az izület megszabaduljon a nyomástól, egész a teljes csípõ-átültetésig. Mostanság nagyon szokatlan, ha egy kutyát ezen a probléma miatt elaltatnak, és ha az állatorvosod ezt a választást javasolja, más véleményt kell keresned.

- Bõrproblémák

A pajzsmirigy egyike a hét nagy mirigynek, amelyek az endokrin /belsõ elválasztású/ rendszert alkotják. A belsõ elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, melyeket a vérrendszer szállít a test minden részébe.
Ezek a hormonok irányítják a test több folyamatát, mint a reprodukció, növekedési ráta, anyagcsere stb. A pajzsmirigy két lebenybõl áll, és a nyakban helyezkedik el a légcsõ két oldalán. Ez felelõs a pajzsmirigy hormonok - a thyroxin /T4/ és a trilodothyronin /T3/ - termeléséért. A pajzsmirigy hormonok irányítják a test anyagcsere rátáját, és mivel ez magába foglalja az emésztési, keringési és idegrendszert, nyilvánvaló, hogy a pajzsmirigy zavara sok különbözõ klinikai jelet produkálhat.
Hipotireózis keletkezik, ha kevés pajzsmirigy hormon termelõdik és kering a vérrendszerben. Ezt a mirigy gyulladása okozza, vagy autoimmun thyroiditis /ami valószínûleg egy öröklött állapot/, vagy magának a mirigynek az elsorvadása, aminek az okát még nem ismerjük.
Régebben azt gondolták, hogy a pajzsmirigy problémák jódszegény étrend következményei - a jód a pajzsmirigy hormonok fontos összetevõje.
Fejlett országokban ennek elõfordulása valószínûtlen, mert a mai étrend /embereknek és kutyáknak egyaránt/ általában különbözõ forrásból eredõ élelmiszerekbõl áll, nem csak egy területrõl, mely jódszegény talajú lehet. A mirigy megnagyobbodása, melyet általánosan golyvaként ismernek, komoly jódhiány következménye lehet, de ha ez kutyákon látható, mindig daganat az ok.
Mint elõbb is említettük, a hipotireózis a tünetek széles változatát okozhatja, de klasszikus jelek a letargia, súlynövekedés és szõrhullás.
Minden korú kutya érintett lehet, de a leggyakoribb a középkorú kutyánál /pl. 4 éves vagy idõsebb/. Gyakran az elsõ jel, amit a gazda észrevesz, hogy a kutya lustának látszik, nem olyan lelkes a gyakorlatozásban, és hízik annak ellenére, hogy az étel mennyisége csökken.
Ez a súlytöbblet gyakran a fejen látszik, a koponyát szélesebbnek, a szemöldököt nehezebbnek mutatva. Sok tulajdonos azt hiszi, hogy kedvence "idõ elõtt öregszik", mivel más jel nem vehetõ észre.
Hipotireózisos kutyák jobban érzik a hideget, és hosszú idõszakokat szeretnek meleg helyen alva tölteni. A bõr és szõr kondíciók romlanak, a legnyilvánvalóbb a szõrvesztés a farok alsó részén, ami "patkányfarok" benyomást kelt. Általában a szõr gyenge állapotúnak látszik - vékony, száraz és halott, kevés vagy semmi új szõr utánnövéssel.
Néha a bõr elvékonyodik, a sötét pigmentáció növekedésével, ami "elefánt-bõr" megjelenést ad. Emiatt a kutya dörzsölheti és harapdálhatja magát. Elképzelhetõ, hogy az ilyen viszketegséget néha diagnosztizálatlan pajzsmirigy problémák okozzák. Komoly esetek izomgyengeséget mutathatnak, beleértve a szívizmot, ami a szív munkájának lassulását okozza. Meddõség, a paralízis különbözõ fokai és emésztési rendellenességek ugyancsak lehetségesek.
A hipotireózis diagnosztizálása nehéz lehet, állatorvosod klinikai jeleket fog figyelembe venni, majd tesztelteti a vérrendszerben jelen levõ pajzsmirigy hormonokat. A pajzsmirigy hormonszint igen eltérõ lehet /egészséges kutyáknál is/. Fiatalabb kutyáknál magasabb a szint, és a szukáknak is általában magasabb a szintjük.
A kezelés a kutya hormonpótlását foglalja magába. Ez tabletta formában adható be és a kutya egész életében szükséges.

Az angol szettereknek idõnként olyan problémájuk van, amit általában "halott farok"-nak ismernek a tenyészetekben. Ez egy fájdalmas állapot, ami szerencsére rövid életû. Ez rendszerint néhány órával a kutya fürdetése után merül fel, de úszás után is megtörténhet, vagy ha a kutya hideg napon esõben ül kint. A farok gyök nagyon fájdalmas és a kutya nem tudja emelni a farkát. A farok, nem bénul meg ténylegesen, de erõtlenül lóg, és gyenge mozgatási kísérlet további gyötrelmet okoz. A szettereknek olyan mozgékony farkuk van, hogy ez a fájdalmas állapot láthatólag érinti az egész hátsó mozgásukat. Legtöbb kutyának egy-két napra van szüksége a javuláshoz. Néhány ember azt gondolja, hogy ezt az okozza, hogy a sampon irritálja a végbél mirigyeit, mások, hogy a fürdõvíz túl meleg, de az a tény, hogy fürdés nélkül is elõfordulhat, arra mutat, hogy valószínûleg a hideg a felelõs. Mindig biztosítsd, hogy fürdés után a kutyád a lehetõ leghamarabb meg legyen szárítva, és éjszakára tartsd meleg szobában. Ha kutyád érintett ez ügyben, tartsd melegen és szárazon, és ha szükséges, adj neki fájdalomcsillapítót. Feltételezve, hogy a farok néhány nap alatt elkezd visszatérni normál állapotába, állatorvosi figyelmet nem igényel. Meglepõ módon sok állatorvos nem ismeri fel ezt az állapotot, és mivel komolyabb dologra gondol, teszteket ösztönöz, ami felesleges.

A szetterek átlag élekora 10-12 év. Azonban néhány kutya hamarabb öregszik, mint a többiek, és jut természetes élete végére /azaz bizonyos betegség miatti korai vég nélkül/ 8-9 éves korában, míg mások boldogan eléldegélnek 15-16 évig is.
Néhány szetter hosszú selymes szõrét élete nagyobb részén át megtartja. Azonban középkortól kezdve sokaknak nem szükségszerûen marad meg hajdani hamvasságuk. Mikor a szõr kihullik, nem nõ vissza eredeti hosszában. Hajlamos arra, hogy egy kicsit hullámosabb legyen, vagy néha göndör.
Ahogy öregszünk, több fogászati kezelésre van szükségünk, és sokan végzik mûfogakkal. Nem javasolunk kutyafogászatot, de ahogy a kor lassan emelkedik, a szájproblémák valószínûsége növekszik. Lehetnek rossz fogak és ínybetegségek. Lehet, hogy a kemény étel kevésbé rágható. Ezt észre kell venni és talán egy alternatív étrendet kell, bevezetni.
Egy kutyának, amelyik elõzõleg tiszta volt a ház körül, lehet néhány balesete, amikor öregszik. Kezdõdhet inkontinencia, vagy a bélmûködés kontrolljának képtelensége. Lehet, hogy külön lehetõséget kell adnod nekik, hogy azonnal kimehessen, ha a szükség felmerül, ahelyett, hogy a legközelebbi sétát megvárná.
Mindannyian tudjuk, hogy nem tudunk szükségszerûen megtenni olyan dolgokat, melyek húsz évvel ezelõtt még mentek /vagy hogy az öreg viccet használjuk: meg tudjuk tenni, de nem olyan gyakran/. Nos, a szettereknél ugyanez a helyzet. A mozgékonyság csökken, ahogy túlhalad a középkoron. Tud futni, de nem olyan gyorsan. Tud sétálni, de több pihenésre van szüksége, hogy helyrejöjjön, és némi merevség mutatkozhat az izületeiben. Az élet vége felé a végtagok olyan gyengék lehetnek, hogy a kutyának nehéz hasaló helyzetbõl felemelkedni. Ha felállt, nehéznek tûnhet a járás és egyensúlyozás. Nem szokatlan, hogy az öreg szetter "leesik a lábáról", a végtagjai nem bírják tovább viselni a test súlyát - a szó szoros értelmében nem tud járni botladozás nélkül. Ilyenkor a vég közel lehet.

Ez csak néhány példa a várható dolgokra. Néhány kutya soha nem mutatja ezeket a jeleket, de ha igen, a kezdet ideje nagyon változó lehet. Bölcs dolog azonban tudatában lenni. a lehetõségnek, és így tekintetbe veheted, ha jelentkezik.

Egy ideális világban idõnk végére érve békésen, fájdalom és kellemetlenség nélkül távozhatnánk. Sajnos a világ nem ideális, és sok ember életének vége fájdalommal kapcsolatos. Sokan közülünk azt kívánják, hogy segíteni tudjanak szenvedõ szeretteiknek, hogy az utolsó hónapok, hetek, vagy napok könnyebbek legyenek. Ez talán egy olyan dolog, ami elválasztja életünket a kutyáinktól. Az utóbbi esetben tehetünk valamit, hogy segítsünk.
Míg állatunk élete jó minõségben folytatódik, a további állatorvosi kezelés megfontolása mindig érdemes. Azonban, ha olyan állapotot érnek el, amikor a gyógyíthatatlan betegség, vagy a test folyamatos elhasználódása már nem orvosolható, mindig gyöngédebb az állat életét befejezéshez segíteni, mint hagyni, hogy tovább szenvedjen. A valóságban kevés kutya hal meg békésen álmában, így az eutanázia gyöngédség, hogy segítsünk elkerülni a szenvedést. Függetlenül attól, hogy a tulajdonos hányszor ment már át ilyen folyamaton, sohasem könnyû idõben dönteni.
Minden kutya különbözõ, és a döntésnek a kutya és gazda közötti szoros kapcsolaton kell alapulnia. Csak Te dönthetsz, és tudhatod, hogy melyik a megfelelõ idõ. Jobb egy kicsit túl korán hozni döntést, mint egy kicsit túl késõn.
Kicsit érzéketlennek tûnhet, de próbálj meg felkészülni a helyzetre.
Otthon akarod-e megtetetni, vagy orvosi rendelõben? Kutyádat el akarod-e égettetni, vagy eltemettetni? Utóbbi esetben eltervezted, hova és ki temesse el: Mint mondtam, az ilyen döntés hidegnek tûnhet, de vannak döntések, melyeket meg kell hozni, és jobb elõbb gondolni rá, mielõtt az esemény bekövetkezik.

Egy végsõ pont. Szettered egész életén át tartó hûséget és feltétel nélküli gyöngédséget adott neked. A legkevesebb, amit megtehetsz érte, hogy ugyanilyen módon biztosítsd távozását. Gyûjtsd össze bátorságodat, hogy mellette légy, amikor elaltatják. Tartsd a kutyát a karjaidban és add meg neki az utolsó simogatást, hogy érezze, minden rendben van.